<?xml version="1.0" encoding="ISO-8859-1" ?>
   			  <rss version="2.0">
              <channel>
              <title>Csíki Székely Múzeum Időszakos Kiállítások</title>
              <link>http://www.csikimuzeum.ro</link>
              <description>Csíki Székely Múzeum</description>
              <language>hu</language>
              <item>
				<title>Forma és energia &#8211; építészeti kiállítás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=272</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Kolozsvári építészek kezdeményezésére a nyár folyamán Erdélyben mutatják
 be az ausztriai Forma és Energia című építészeti kiállítást, amelynek 
Gusztav Peichl világhírű osztrák építész kurátora. A csíkszeredai 
kiállítást megelőzően a tárlat Temesváron, Kolozsváron, Szebenben és 
Brassóban volt látható. <br>Augusztus 4&#8211;13. között a Csíki Székely Múzeum<span style="font-weight: bold;"> 
Kossuth utcai galériájában</span> (Csíkszereda, Kossuth Lajos utca 12. szám) mutatják be a tárlatot, amelyet a 
csíkszeredai Vallum Kft. kezdeményezésére láthat a csíki közönség. A 
kiállítás a kortárs osztrák építészet a fenntarthatóság szempontjából 
leginkább kiváló épületeit mutatja be.<br><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>10 éves a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka Mozgalom</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=271</link>
				<description><![CDATA[A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes részletet ad elő a
 Hegyen innen &#8211; hegyen túl című előadásból. Ezt követően pedig Csibi 
Levente zenekara szolgáltat táncházi muzsikát.<br><br>Minden érdeklődőt szeretettel várunk!<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Rejtélyek, sorsok, MÚMIÁK</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=269</link>
				<description><![CDATA[<span style="font-weight: bold;">A váci kripta rejtélye</span><br><div style="text-align: justify;">A leletegyüttes felfedezése egy szerencsés véletlennek köszönhető. 1994-ben, a Fehérek templomának felújítása során egy rég elfeledett kriptára bukkantak, amely zsúfolásig tele volt gazdagon díszített koporsókkal. A csaknem kétszáz éve bolygatatlan koporsókban 265, halotti ruhába öltöztetett egyén feküdt.<br>A kriptát 1729&#8211;1731 között építették, amely közel másfél évszázadon keresztül szolgált temetkezési helyként. A lejáratot 1838-ban befalazták, majd lassanként a kripta létezése is homályba veszett.<br>A nem mindennapi leletegyüttes feltárását a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársai, igazságügyi antropológus segítségével végezték. A halotti rítus tárgyait a Tragor Ignác Múzeum őrzi, az emberi maradványok a Váci Püspökség nemes hozzájárulásával a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek.<br></div><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold;">Hogyan mumifikálódtak a kriptába temetett halottak? </span><br><div style="text-align: justify;">A kriptába temetettek természetes úton, minden emberi beavatkozás nélkül konzerválódtak. A természetes mumifikálódást a kripta egyedülálló mikroklímája és a temetkezés módja tette lehetővé. Az átlaghőmérséklet a külső hőmérséklettől függetlenül 8&#8211;11 Celsius fok között ingadozott. A mumifikálódás szempontjából nagyon fontos volt a gyenge, de állandó légmozgás az altemplomot a külvilággal összekötő keskeny szellőzőkürtőn keresztül.<br>Az elhunytak a természetes bomlás helyett lassan kiszáradtak, a faforgáccsal bélelt fenyőfa koporsó felfogta testnedveiket. A fenyő terpenoid tartalma megakadályozta a gombák és baktériumok szaporodását.<br></div><br><span style="font-weight: bold;">A múmiák az ismeretek kincsesházai </span><br><div style="text-align: justify;">A váci leletegyüttes tudományos vizsgálata antropológusok, néprajzosok, patológusok, radiológusok, mikrobiológusok, igazságügyi orvosok közreműködésével, a kegyeleti szempontok messzemenő figyelembevételével történt.<br></div><div style="text-align: justify;">A nemzetközi együttműködésben zajló kutatások segítségével makroszkópos, radiológiai, szövettani, szájpatológiai és DNS-vizsgálatokra is sor került. A DNS-vizsgálat segítségével több személy maradványain sikerült a tüdőbaj kórokozóját kimutatni. Az eredmények lehetővé tették a tuberkulózis magyarországi elterjedésének kutatását is.<br></div><br><span style="font-weight: bold;">Meddig éltek? </span><br><div style="text-align: justify;">Az teszi igazán különlegessé a váci leletegyüttest, hogy a rendelkezésre álló halotti anyakönyvekből és a koporsók felirataiból ismert az egyének neve, neme, életkora, esetleg haláloka is. Adatok vannak a családi kapcsolatokra is. <br></div><div style="text-align: justify;">A betemetettek közül 71 férfi és 77 nő életkora ismert, a legfiatalabbak újszülöttek, a legidősebb egyén pedig 95 esztendős korában hunyt el.<br><br><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold;">Kiállítási információk</span><br><br>Nyitva tartás<br><div style="margin-left: 40px;">kedd&#8211;vasárnap: 10&#8211;18 óra<br></div>Rendkívüli nyitva tartás<br><div style="margin-left: 40px;">Pünkösd: <br><div style="margin-left: 40px;">péntek&#8211;vasárnap (június 10&#8211;12.): 10&#8211;20 óra; <br></div></div><div style="margin-left: 80px;">hétfő (június 13.): 10&#8211;18 óra<br></div><div style="margin-left: 40px;">Múzeumok Éjszakája (június 25.): 10&#8211;24 óra<br>Ezer Székely Leány Napja (július 2.): 10&#8211;20 óra<br></div>Zárva<br><div style="margin-left: 40px;">Húsvét (április 23&#8211;25.)<br><br></div>Utolsó belépés zárás előtt 30 perccel.<br><br>Csoportok érkezését, tárlatvezetésen vagy múzeumpedagógiai foglalkozáson való részvételi szándkot kérjük előzetesen jelezni.<br><br>A kiállítás megtekintését 12 éven felülieknek ajánljuk.<br><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold;">Díjszabások</span><br>Teljes árú belépő: 10 lej<br>Kedvezményes árú belépő: 5 lej<br><div style="margin-left: 40px;">diákok (diákigazolvánnyal)<br>nyugdíjasok (igazolvánnyal)<br>csoportok (15&#8211;25 személy) / fő<br></div>Családi belépő: 22 lej<br><div style="margin-left: 40px;">2 felnőtt + legalább 1 személy 18 év alatt<br></div>Ingyenes<br><div style="margin-left: 40px;">7 éven aluli gyermekek<br>csoportokat kísérő pedagógusok (max. 2 fő)<br>muzeológusok (igazolvánnyal)<br>újságírók (igazolvánnyal)<br></div>Tárlatvezetés (előzetes bejelentkezés alapján): magyar, román nyelven: 30 lej/csoport<br>Múzeumpedagógiai foglalkozás (előzetes bejelentkezés alapján): 30 lej/csoport<br><br><div style="text-align: center;"><img style="width: 642px; height: 73px;" alt="" src="../images/kiallitasok/vacimumiak/vacimumiak_szponzorsav.jpg" border="0" hspace="" vspace=""><br><br></div></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Hova tűntél, Aral-tó?</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=268</link>
				<description><![CDATA[<span style="" lang="HU">A két kalandor a Tusnád támogatásával egy hónapig az Aral-tó
partján, Kazahsztánban készített felderítő- és fotóriportot. Az expedícióról,
útról és riportról a Transindex, Think Outside the Box oldalán lehet többet
olvasni. (<a title="" rel="milkbox[gall1]" target="_blank" classname="" class="" href="http://think.transindex.ro/?p=5126">http://think.transindex.ro/?p=5126</a>)</span>


<p style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;"><span style="" lang="HU">Aki többre kíváncsi, látogasson el február
17. és március 3. között a Csíki Székely Múzeumba, hogy megtekintse a több mint
50 kiállított képet a Kazahsztáni kalandról, sőt személyesen is meghallgathatja
az utazók élménybeszámolóját február 17.-én, csütörtökön 18 órai kezdettel a
kiállítás megnyitóján.</span></p>
]]></description>
			 </item><item>
				<title>Boldogasszony</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=263</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Az ábrázolások hol látomásos erejű pillanatokat láttatnak, hol a Bibliához igazodnak, hol pedig a hagyományos népművészeti ábrázolásokhoz, ismert jelképrendszerekhez nyúlnak vissza.<br><br>A budapesti Forrás Galéria képzőművészeinek vándorkiállítását a Kárpát-medence húsz helyszínen, hét országban mutatják be.&nbsp; A kiállítást kíséri egy nyolcnyelvű (román, ukrán, szlovák, német, szlovén, horvát, szerb, magyar) művészeti album, melynek bevezetőjét Makovecz Imre építész, előszavát Tóth Norbert, a Forrás Galéria igazgatója írta, valamint a kiállítás sorozatot rögzíti egy televíziós sorozat, dokumentumfilm.<br><br>A kiállító művészek: <br><div style="text-align: justify;">B. Raunio Maria festőművész; Bráda Tibor Munkácsy Mihály-díjas festőművész; Gyulai Líviusz Munkácsy Mihály-díjas, Kossuth-díjas grafikusművész; Győrfi Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész; Incze Mózes festőművész; Jankovics Marcell Kossuth-díjas grafikusművész; Kárpáti Tamás Munkácsy Mihály-díjas festőművész; Kő Pál Munkácsy Mihály-díjas, Kossuth-díjas szobrászművész; König Róbert grafikusművész; Lajta Gábor festőművész; Molnár Kálmán Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész; Mara Kinga festőművész; Nádas Alexandra festőművész, grafikusművész; Nagy Gábor Munkácsy Mihály-díjas festőművész; Orosz István Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész; Párkányi Raab Péter szobrászművész; Raffay Dávid szobrászművész; Papageorgiu Andrea festőművész; Péterfy László szobrászművész; Rádóczy Gyarmathy Gábor festőművész, grafikusművész; Sulyok Gabriella Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész; Somogyi Győző Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikusművész; Szabó Ákos festőművész; Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas festőművész; Szinte Gábor festőművész; Tóth- Kovács József festőművész.<br></div><br>&#8222;<span style="font-style: italic;">A művészet korról-korra újraértelmezi a Boldogasszony képet. Különösen fontos ez az elmúlt két évszázadban, mióta nemcsak a világ szépségében, jóságában, igazságában, szentségében való gyönyörködést és annak ábrázolását, a teremtés, az ősműalkotás leképezését nevezik a művészetnek. A kormeghatározó alkotói időről-időre felmutatják az esztétikumot, isten és a természet rendjét, arányait tükröző művészetüket,</span><span style="font-style: italic;"> hogy a közösség hagyományait továbbadják, újrafogalmazzák. A Boldogasszony ábrázolások a láthatatlan létezőhöz, a hithez, a teremtőhöz vezetnek. Az alkotókat nem foglalkoztatja a látható, de nemlétező, virtuális valóság,mely körülvesz bennünket. A spirituális gazdagságot, nem a meg nem nevezett globális hatalompénzgazdagságát hirdetik. Az ókori Mammon vagy Baál kultusz sikere időleges volt, éppúgy, mint a meg nem nevezett hatalom más próbálkozásai, az újra és újra születő élettel szemben</span>.&#8221;<br><div style="text-align: left;">(Tóth Norbert, a Forrás Galéria igazgatója &#8211; részlet a művészeti album előszavából)<span style="text-decoration: underline;"><br></span></div><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>A fekete leves</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=261</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Ki volt az a székelyudvarhelyi születésű ezermester, akit az 1940-es, 50-es években Budapest egyik leghíresebb kávégép-készítőjeként tiszteltek? Ha mindezekre &#8211; és még sok más érdekességre &#8211; kíváncsi, több száz kisebb-nagyobb kávéfőzővel várjuk a kávé, a technika és a történelem szerelmeseit.<br><br><span style="font-weight: bold;">Hétvégi programsorozat:</span><br>A kávé-, a kávéfőzés-&nbsp; és a kávéivás történetét bemutató kiállításhoz kapcsolódóan minden hétvégén hosszabbított nyitva tartással, kávéház működtetésével és különleges programokkal várjuk látogatóinkat. Péntekenként filmvetítést, vasárnaponként 17 órától ingyenes tárlatvezetést tartunk. Minden szombaton pedig kávékóstolóra, irodalmi estre, koncertre, kávéházi kultúráról tartott előadásra kerül sor. <br><br><span style="font-style: italic;"></span><span style="font-weight: bold;">Kiállítás nyitva tartása: </span><br>2010. december 11&#8211;2011. február 25.<br>kedd, szerda, csütörtök: 9.00&#8211;16.00<br>péntek, szombat, vasárnap: 9.00&#8211;20.00<br><br>Zárva: december 24&#8211;26., december 31., január 1-2.<br><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold;">Film a kiállításmegnyitóról </span><a title="" rel="milkbox[gall1]" target="" classname="" class="" href="/media.php?l=hu&amp;t=2&amp;id=12">&gt;&gt; </a><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold;">Tárlatvezetés a kiállításon </span><a title="" rel="milkbox[gall1]" target="" classname="" class="" href="/media.php?l=hu&amp;t=2&amp;id=12&amp;vid=55">&gt;&gt;</a><br><br><div style="text-align: left; margin-left: 600px;"><br></div><div style="text-align: center;"><br><img style="width: 675px; height: 92px;" alt="" src="../images/kiallitasok/feketeleves/feketeleves_tamogatok.jpg" border="0" hspace="" vspace=""><br></div></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>TRANSYLVANIA - válogatás az erdélyi művészet remekeiből</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=260</link>
				<description><![CDATA[A Quadro Galéria &#8211; Első Erdélyi Aukciósház 120 aukciós tétel közül 
válogatott össze a csíkszeredai tárlatra, amelyre az érdeklődő 
közönséget és gyűjtőket várják. A festmények között látható a barbár 
zseniként számon tartott Aba-Novák Vilmos egyik korai &#8211; 17 évesen 
festett &#8211; tájképe, illetve a nagybányai festőtelep csodagyermekeként 
számon tartott Maticska Jenő 1904-es tájképe. <br><br>
A székelyföldi művészetet elsősorban Zsögödi Nagy Imre, a székelyföldi 
táj kiváló festője egy nagyméretű Pásztorok (1958) című képével, Nagy 
István egyik gyönyörű pasztelljével (1926) és Mágori Varga Béla az 
Áruszállító örmények (1942) című képével képviseli.<br><br>
A gyűjtemény különlegességéi közé tartozik a két világháború közötti 
kolozsvári anyag (Szolnay Sándor, Aurel Ciupe, Fülöp Antal Andor, Tasso 
Marchini), illetve egy jelentős grafikai gyűjtemény.<br><br>A helyszínen kapható az aukció katalógusa.<br>A kiállítás alkalmából a Quadro Galéria igazgatója, Székely Sebestyén György művészettörténész fogadja az érdeklődőket.&nbsp; <br><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Nagy Imre vándorkiállítás Székesfehérváron</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=259</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Cserkésztörténeti kiállítás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=174</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A kiállítás a magyar cserkészet szempontjából kiemelt értékkel bíró tárgyi emlékeket, dokumentumokat tár az érdeklődők elé, nemcsak Erdélyből, hanem Magyarországról, Felvidékről, Vajdaságból, sőt a tengeren túlról is. Rávilágít a magyar cserkészet egységére, ennek szerves részeként mutatja be az erdélyi magyar cserkészet történetét a kezdetektől napjainkig. <br><br>A Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye, melyet a Gödöllői Városi Múzeum fogadott be, illetve a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség anyagai is helyet kapnak a kiállításon. A látogatók olyan ereklyéket tekinthetnek meg, mint az 1933-as gödöllői cserkész-világtalálkozó fokosa, térképe, morze-bicska, 1928-ból származó csapatnapló, a Román Nemzeti Jamboree fényképalbuma, és még sok más eredeti tárgy.<br><br>A kiállítótermekben bemutatunk egy cserkésztábort kicsiben, a különböző tábori építményekkel, a cserkészek által készített apró ügyességekkel, tárgyakkal. A jelen is visszaköszön, bebizonyítva, hogy a cserkészet nemcsak nagyszerű időtöltés a fiataloknak, a nevelés legszebb eszköze a felnőtteknek, de a generációs szakadékot átívelni tudó eszköze lehet az időseknek is &#8211; hiszen az élmény közös. <br><br>Ennek a közös élménynek megtapasztalására várjuk a látogatókat október 2.-án, 17 órától az ünnepélyes megnyitóra a Csíki Székely Múzeumba. Ezt követően könyvbemutatóra kerül sor. A C<span style="font-style: italic;">serkészet az összmagyarság szolgálatában </span>című kötetet a szerzőpáros, Csémi Szilárd és Salló Emőke mutatják be, melyet Balog László történész és Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke, a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának alelnöke méltat. <br><br><span style="font-style: italic; font-weight: bold;">A cserkészet mozgalmát népszerűsítő film megtekinthető a </span><a style="font-style: italic; font-weight: bold;" title="" rel="milkbox[gall1]" target="" classname="" class="" href="/media.php?l=hu&amp;t=2&amp;id=6&amp;vid=53">Média menüben</a><span style="font-style: italic; font-weight: bold;">.</span><br><br><br><span style="font-weight: bold;">A múzeumpedagógiai foglalkozások programja</span><br><ul><li><span style="font-weight: bold;">2010. október 8., szombat 10 és 16 óra között</span></li></ul><div style="margin-left: 40px;">"Szabadba cserkész": mit vinnél madaggal egynapos kiránulásra avagy a csomagolás titkai;<br>"A napló megörzi az emlékeid": készítsünk jegyzetfüzetet cserkészliliommal;<br>"Mit mesél neked a kiállítás": fejtsd meg a kvízt és nyerj DVD-t.</div><ul><li><span style="font-weight: bold;">2010. október 15., szombat 10 és 16 óra között</span></li></ul><div style="margin-left: 40px;">Szombaton a szamosújvári cserkészek tartanak cserkész foglalkozásokat gyerekeknek. A különböző cserkészjátékok mellett lesz tábortűz is. A körülményekre való
tekintettel a&nbsp; "tábortűz" a kiállítótérben lesz. A tábortűz témája:
Bőrönd Ödön utazásai<br></div><ul style="font-weight: bold;"><li>2010. október 23., szombat 10 és 16 óra között</li></ul><div style="margin-left: 40px;">10 óra &nbsp;&nbsp; ismerkedő játékok<br>11 óra &nbsp;&nbsp; nagyobbaknak népi játékok, kicsiknek csomózás, csomózó- és csomóbontó verseny, majd népdal- és néptánctanítás<br>12 óra &nbsp;&nbsp; nagyoknak csomózás, kötélmászás, életmentő hurok tanulása, kicsiknek pedig népi játékok, majd mindenkinek népdal- és néptánctanítás<br>14 óra &nbsp;&nbsp; nagyobbaknak számháború, kicsiknek színháború<br>15 óra &nbsp;&nbsp; nagyoknak színháború, kicsiknek számháború<br>16 óra &nbsp;&nbsp; tábortűz külön gyerekeknek és külön felnőtteknek. A tábortűz témája az 1956-os forradalom.<br></div><ul><li><span style="font-weight: bold;">2010. október 30., szombat</span>: nem tartunk foglalkozást.<br></li></ul></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Micimackó gyermek bélyegkiállítás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=171</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Visszacsatolás. Nagy István-kiállítás.</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=170</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A kiállítás anyagát három gyűjteményből válogatták: a többségét, nyolcvan festményt&nbsp; a 
rendkívül gazdag Antal&#8211;Lusztig gyűjtemény (a MODEM Modern és Kortárs 
Művészeti Központ, Debrecen letéti anyaga) adja, negyven alkotás a Csíki Székely Múzeum gyűjteményét képezi. Ezt egészíti ki a marosvásárhelyi 
Művészeti Múzeum tíz Nagy István festménye.<br></div><br><div style="text-align: justify;">A kiállítás megnyitójára 2010. augusztus 6-án, pénteken 17.30 órakor kerül sor a Mikó-vár udvarán.&nbsp; Az ünnepi beszédet tartják: Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere; Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója; Dr. Antal Péter, műgyűjtő, az Antal&#8722;Lusztig gyűjtemény tulajdonosa és Szabó András, a Csíki Székely Múzeum képzőművész&#8722;muzeológusa. Ekkor kerül bemutatásra a kiállítás katalógusa, melyet&nbsp; Szabó 
András és Szabó Anna állítottak össze, valamint Mucsányi János, Dunatáj Alapítvány filmesének összeállításában a Nagy Istvánról készült portréfilm is.<br></div>
<br><div style="text-align: justify;">A mindszenti születésű Nagy István (1873&#8722;1937) az egyik legkiválóbb realista festőnk, akinek művészete egyszerre archaikus és modern. Az akadémiai és műkereskedelmi divatoktól távol, az izmusokat figyelmen kívül hagyva építette egyedülálló életművét. Előbb a budapesti Mintarajziskolában, majd a Münchenben és Párizsban tanult. Tanulmányai és külföldi utazásai során megismerte kora legfrissebb művészeti áramlatait. &#8220;Harmincöt esztendős koromig tanultam. De az igazi tanulás csak azután következett. Ez a tanulás több évtizedes csavargás volt. Bejártam gyalog az egész országot. A Duna hosszát Budapesttől Bajáig ötször, körülkerültem a Balatont, keresztül-kasul gyalogoltam az Alföldet, Erdélyt. Ez volt az igazi iskola.&#8221; &#8722; valotta. Nagy István sajátos módon alkotott: nem tartott fenn állandó műtermet, hanem a csíki hegyekben kóborolva alkotott. Témája a szülőföld lett, a hazai táj, és az ott élő emberek belső feszültségektől sem mentes világa; az erdélyi havasok képe a külföldi vándorlásai során is a szeme előtt lebegett. Munkásságának javarésze szénrajzokból és pasztellképekből áll, az olajfestéssel az 1920-as évek közepére szinte teljesen felhagyott.<br></div><br><div style="text-align: justify;">Festészete a magyar művészet legnagyobb teljesítményei közé tartozik, hihetetlenül gyorsan dolgozott. Több mint 4000 művét tartják számon, alkotásainak többsége három országban található meg (Románia, Szerbia és Magyarország), melyekből sajnos Székelyföldre jutott a legkevesebb. A Csíki Székely Múzeum az előző évben gazdagította képzőművészeti gyűjteményét, melynek köszönhetően mintegy 40 Nagy István műalkotást őriz, amely értékét tekintve is komoly törzsanyagnak számít.<br></div><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>BARABÁS, MUNKÁCSY, SZINYEI és kortársaik</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=161</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Tudatosan választottuk a&nbsp; klasszicizmus, a romantika, a realizmus, az impresszionizmus által meghatározott hosszú 19. század festészetét, ugyanis ekkor bontakozik ki a maga teljességében, és válik az európai művészet szerves részévé nemzeti festészetünk.<br>Hagyományosan jó szakmai kapcsolatunk okán, a kiállítási anyag java részét a Magyar Nemzeti Galéria nagyszerű gyűjteményéből válogattuk: ötven műtárgy képezi tárlatunk törzsanyagát. A reprezentatív válogatást tovább gazdagítja a Budapesti Történeti Múzeumtól kölcsönzött tizenkét festmény.<br>Törekedtünk arra, hogy a 19. század magyar festészetét meghatározó művészek reprezentatív alkotásaiból rendezzünk kiállítást. Műveiket kronológiai és tematikus egységekbe állítva, Székelyföldre hozzuk a magyar történelmi-, táj- és portréfestészet remekműveit.<br>Tizenkilenc neves festőtől hatvankét alkotását mutatjuk be, megcsodálható lesz többek közt Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Paál László, Mednyánszky László, Barabás Miklós, Székely Bertalan, Benczúr Gyula művészete.<br>A kiállítás rendezői: Dr. Bakó Zsuzsa, főosztályvezető, festészeti osztály (MNG), Dr. Basics Beatrix főigazgató-helyettes, művészettörténész (BTM).&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Könczey Elemér: Fejadag (karikatúra)</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=160</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;"><div style="text-align: justify;">A megnyitóra április 1-én, csütörtökön 18 órakor kerül sor a Csíki Székely Múzeumban. Ekkor kerül bemutatásra az alkotó Fejadag című, 365 rajzot tartalmazó kötete is, amely a 2002&#8211;2008 között megjelent karikatúrák legjobb válogatásaiból készült. Beszédet mond Lövétei Lázár László költő, szerkesztő; fellép Zsók Levente humorista.<br></div><br><div style="text-align: justify;">A székelyudvarhelyi születésű, jelenleg Kolozsváron élő Könczey Elemér szabadúszó grafikus; többek között könyvborítókat, könyvillusztrációkat, plakátokat készít, napi karikatúra-rovata van a Krónika erdélyi magyar&nbsp; közéleti napilapban. Emellett reklámgrafikát és kiadványszerkesztést tanít a kolozsvári Babeş&#8722;Bolyai Tudományegyetem újságírói és kommunikációs szakán.<br><br>A csíkszeredai tárlat kapcsán Könczey Elemérrel készült interjú:<br><br></div><div style="text-align: center;"><a title="" rel="milkbox[gall1]" target="" classname="" class="" href="../images/kiallitasok/konczey/konczey001.max.jpg"><img style="width: 200px; height: 133px;" alt="" src="../images/kiallitasok/konczey/konczey001.jpg" border="0" vspace="" hspace=""></a> &nbsp;&nbsp; <a title="" rel="milkbox[gall1]" target="" classname="" class="" href="../images/kiallitasok/konczey/konczey002.max.jpg"><img style="width: 200px; height: 133px;" alt="" src="../images/kiallitasok/konczey/konczey002.jpg" border="0" vspace="" hspace=""></a> &nbsp; &nbsp; <a title="" rel="milkbox[gall1]" target="" classname="" class="" href="../images/kiallitasok/konczey/konczey003.max.jpg"><img style="width: 200px; height: 133px;" alt="" src="../images/kiallitasok/konczey/konczey003.jpg" border="0" vspace="" hspace=""></a><br><br><div style="text-align: left;">A megnyitóról készült videó megtekinthető a <a title="" rel="milkbox[gall1]" target="" classname="" class="" href="/media.php?l=hu&amp;t=2&amp;id=8&amp;vid=36">Média </a>menüben.<br></div></div></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>INEXTEX vándorkiállítás Székelyudvarhelyen</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=159</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Démoni ragály: a pestis vándorkiállítás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=158</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A történelem ezernyi arca közül a járványok története egyre gyakrabban kutatott és egyre jelentősebb témává vált az utóbbi évtizedekben. Néhány ezer éves történelme során az emberiség ugyan uralma alá hajtotta a többi élőlényt, de a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, archaeák, prostiták) és az újabban élettelennek tartott szubmikroszkopikus részecskék, a vírusok és prionok támadásaival nem mindig tud megbirkózni. Ha napjainkban a fejlett országok magasan szervezett közegészségügyi rendszerei számára is hatalmas kihívást jelent az új influenzavírus, az AIDSZ, vagy éppen az Ebola, sejthető, hogy egy hasonlóan agresszív betegség milyen hatást gyakorolhatott azokra a korokra, amelyekben az élelmiszertermelés ingadozott, az éhinség Európa leggazdagabb országaiban is évtizedes gyakorisággal pusztított, a modern orvostudomány csupán első bizonytalan lépéseit tette a biológia és a kémia tatán, a közegészségügyi gondolkodás pedig legfeljebb nyomokban volt jelen egy-egy magasabb műveltségű régióban.<br><br>Látogatóinkat múltbeli sétára invitáljuk: beléphetnek egy vesztegzár alá vont városkába, és sétaútjuk során nem csupán a pestis kórtani jellemzőiről, tüneteiről szerezhetnek információkat, hanem eredeti, olykor félévezredes könyvritkaságokban gyönyörködve, a járványra adott tudományos válaszokkal, illetve a betegség hatására született új orvosi műfajjal, a pestistraktátussal is megismerkedhetnek. A közegészségügy kényszerű változásait, a karantén és a vesztegzár intézményét bemutató tárlók megtekintése után a pestis ellen alkalmazott különös gyógyszerekről, gyógyanyagokról szerezhetnek ismereteket. Áttekintést kaphatnak a járvány és a vallás sajátos, művészileg igen termékenynek bizonyuló kapcsolatrendszeréről, és képet alkothatnak arról is, miként próbálták maguknak a hívek, különféle amulettek segítségével vagy épp a segítőszentek kultuszának ápolásával elnyerni az égiek támogatását.<br><br>Kiállításunk nem csupán a gyógyítás története, a művelődés- vagy mentalitástörténet iránt érdeklődő látogatóknak nyújthat maradandó élményt, hanem a középiskolai és egyetemi oktatás számára is gazdag háttér-információkkal szolgálhat.<br><br>A megnyitóról készült videó megtekinthető a <a title="" rel="milkbox[gall1]" target="" classname="" class="" href="/media.php?l=hu&amp;t=2&amp;id=8&amp;vid=38">Média </a>menüben.<br><br>Médiapartnerek:<br><br><div style="text-align: center;">&nbsp;<img style="width: 105px; height: 30px;" alt="" src="../images/kiallitasok/pestis/csikihirlap.JPG" border="0" vspace="" hspace="">&nbsp; &nbsp; &nbsp;&nbsp; <a title="" rel="mikbox[gall1]" target="" classname="" class="" href="http://www.szekelyhon.ro/"><img style="width: 155px; height: 30px;" alt="" src="../images/kiallitasok/pestis/szekelyhon.JPG" border="0" vspace="" hspace=""></a>&nbsp;&nbsp; &nbsp; &nbsp; <img style="width: 130px; height: 30px;" alt="" src="../images/kiallitasok/pestis/hargitanepe.JPG" border="0" vspace="" hspace="">&nbsp;&nbsp; &nbsp; &nbsp; <a title="" rel="mikbox[gall1]" target="" classname="" class="" href="http://honline.ro/"><img style="width: 126px; height: 26px;" alt="" src="../images/kiallitasok/pestis/honline.JPG" border="0" vspace="" hspace=""></a><br></div><br><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Nagy Imre kiállítás Salgótarjánon</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=157</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Nagy Imre vándorkiállítás Szegeden</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=147</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Nagy Imre vándorkiállítás Kecskeméten</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=146</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A Bács&#8211;Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Múzeumának és a Csíki Székely Múzeum szervezésében bemutatásra kerül Kecskeméten a Zsögödi Nagy Imre (1893&#8211;1976) festőművész vándorkiállítása.<br></div><br><div style="text-align: justify;">Köszöntőbeszédet mond Bányai Gábor, a Bács&#8211;Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke és Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda Megyei Jogú Város polgármestere.</div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Egyiptom művészete a fáraók korában</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=142</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A kiállítás törzsanyagát a budapesti Szépművészeti Múzeum mintegy 120 db műtárgyból álló kollekciója képezi, melyet az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumból kölcsönzött további 5 tárgy egészít ki. A kiállítást kiegészíti egy Braille-írással feliratozott tapintható tárlat, amely elsősorban a látássérültek számára készült, de mindenki számára élményt nyújthat olyan tárgyakat kézbe venni, amelyeket különben csak vitrinben kiállítva szemlélhet. <br></div><div style="text-align: justify;"><br></div><div style="text-align: justify;">A projekt részét képezi a filmvetítés, a múzeumpedagógiai foglalkozások és a hagyományos Erdély-szintű diákvetélkedő megszervezése.<br></div><br><br><span style="font-style: italic;">A kiállítás honlapja jelenleg fejlesztés alatt van. Várható indulási ideje október 2.</span><br><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Az INEXTEX európai uniós projekt nemzetközi kiállítása Kaposváron</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=140</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;"><div style="text-align: justify;">2009. október 2-án került megrendezésre az INEXTEX európai uniós projekt végső konferenciával egybekötött kiállítása. A konferenciának Somogy Megyei Önkormányzata adott otthont, a kiállítás helyszíne a&nbsp; kaposvári Rippl-Rónai Múzeum volt. A kiállított tárgyak között megtaláljuk azokat a svédországi, észtországi, magyarorországi és erdélyi kézművesek által készített termékeket, amelyek 2008. októbere és 2009. júniusa között készültek az adott országokban megrendezett uniós felnőttképzési programban.<br></div><br>A meghívó és a konferencia részletes programja letölthető <a title="" rel="milkbox[gall1]" target="_blank" classname="" class="" href="../docs/Invitation%20INEXTEX.pdf">innen</a>.<br><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Micimackó bélyegkiállítás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=136</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Megnyitó: 2009. július 1., 11 óra<br><br>A bélyegkiállítás szervezője Lőrincz
Barnabás, a Hargita Megyei Bélyeggyűjtő Egyesület elnöke. A kiállítás a
gyerekeket célozza meg, és célja, hogy minnél több gyerekben felkeltse az
érdeklődést a filatélia iránt, ugyanakkor nevelő és mulikulturalitást
elősegítő szerepe is van.<br></div><div style="text-align: justify;"><div style="text-align: justify;"><br></div>A látogatók vadászattal, a méhek világával, prehistorikus állatokkal, Hargita megyével, olimpiai témákkal, hokival kapcsolatos gyűjteményekkel találkozhatnak. A meghívott kiállítók Fogarasról, Piteşti-ről, Suceáváról, Udvarhelyről és Csíkszeredáből, Temesvárról, Galacról, Bukarestből érkeznek, de a magyarországi Várpalotáról és Hollandiából is vannak kiállítók.<br><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Nagy Imre kiállítás Nyíregyházán</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=135</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A Szabolcs&#8211;Szatmár&#8211;Bereg Megyei Önkormányzat és a Csíki Székely Múzeum szervezésében kerül megrendezésre a Zsögödi Nagy Imre csíkszeredai festőművész életmű kiállítása a nyíregyházai Jósa András Múzeumban.<br><br></div><div style="text-align: justify;">A megnyitón a köszöntőbeszédet Kozma Péter, a Szabolcs&#8211;Szatmár&#8211;Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke mondja, a kiállítást megnyitja Szabó András főmuzeológus, a Zsögödi Nagy Imre hagyaték kurátora. Díszvendégként hívták meg Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda polgármesterét valamint Gyarmati Zsolt múzeumigazgatót.<br><br></div><span style="font-size: 12pt;" times="" new="" roman="" ;=""></span>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Márton Ferenc&#8211;emlékkiállítás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=134</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A kiállított alkotások között szerepelnek főiskolai
tanulmányrajzok, vászonra készült olajképek, portrék (politikusok,
országgyűlési képviselők, katonai és tiszti portrék), faliképek,
bélyegek, plakáttervek, az első világháborús élményeit megörökítő
rajzok, pasztellek, valamint Márton Ferenc festőpalettája és halotti
maszkja is. A kiállítást Szabó András művészettörténész és Turcza
László festőművész rendezték és válogatták a Csíki Székely Múzeum és
magánszemélyek tulajdonában lévő alkotásokból kronológiai, tematikai és
műfaji hasonlatosságok alapján. Ugyanakkor a látogatók a képzőművészt
bemutató 24 perces dokumentumfilmet is megtekinthetnek Becze Zoltán
rendezésében.<br><br><span style="font-style: italic;"><br><span style="font-weight: bold;">A Márton Ferenc-emléknapról bővebben:</span></span><br><br>A Csíkszeredai Városnapok kiemelkedő eseménye a csíkszentgyörgyi Márton Ferenc (1884&#8722;1940) képzőművész születésének 125. évfordulója alkalmából szervezett Márton Ferenc-emléknap. Az emléknapra <span style="font-style: italic;">július 31-én, pénteken 18 órai kezdettel</span> várják az érdeklődőket a Csíki Székely Múzeumba. Az emléknap keretében, a Csíki Székely Múzeum és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala szervezésével, sor kerül kiállításmegnyitóra, két könyv illetve egy dokumentumfilm bemutatójára.<br><br>Az emléknapon bemutatott könyv szerzői a Márton Ferenc-életmű feltárására válalkoztak: Murádin Jenő, Sümegi György és Zombori István a Márton Ferenc c. munkájukban, valamint Szabó András egy átfogó képet igyekszik nyújtani a képzőművészről A maszk. Márton Ferenc grafikus, festő és szobrászművész c. könyvével. A tárlaton Márton Ferenc grafikái és festményeit állítják ki, melyeket a Csíki Székely Múzeum és magánygyűjtők tulajdonában lévő alkotásokból válogatták. A kiállításmegnyitón a vendégeket Gyarmati Zsolt múzeumigazgató köszönti, majd a meghívottakat Ráduly Róbert Kálmán polgármester mutatja be. A beszélgetést Kozma Mária szerkesztő moderálja. <br><span style="font-style: italic;"></span><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>A Gyulafehérvári Székesegyház képekben</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=132</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház és püspöki palota épületegyüttese rendkívüli fényképészeti témaként szolgál. Az ezer esztendeje folyamatosan épülő és átépülő épületegyüttes magán vieseli minden egyes kor stílusát. Mindezek ellenére nagyrészt a középkori elemek az uralkodóak, hiszen az egykori Magyar Királyság és a mai Románia egyik legfontosabb ma is álló középkori építészeti emlékét tisztelhetjük és csodálhatjuk benne.<br></div><br><div style="text-align: justify;">A kiállított fotók révén a látogató &#8211; anélkül, hogy elutazna a helyszínre &#8211; megmerítkezhet a közel ezeréves székesegyház és érseki palota szépségeiben és értékeiben.<br></div><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Az INEXTEX európai uniós projekt második helyi kiállítása</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=126</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A kiállítás <span style="font-style: italic;">2009 június 25. és július 2.</span><span style="font-style: italic; font-weight: bold;"> </span>között volt megtekinthető Hargita Megye Tanácsának épületében. A kiállítás megnyitóra június 29-én került sor, amelyen beszédet mondott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, illetve Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója.<br></div><br><div style="text-align: justify;">A kiállított tárgyak az INEXTEX európai uniós projekt március 21. és június 20. között lezajlott, második kurzussorozatának végtermékei, emellett helyet kapott a kiállításon a korábban elkészült termékek válogatott anyaga is. A kiállításon 19 kézműves, több mint 40 termékét tekinthette meg a közönség. Az újonnan készült termékekhez a kurzus résztvevői a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum textil mintakincséből ihletődtek, a korábbi termékeket a Csíki Székely Múzeum textilgyűjteményében fellelhető darabok inspirálták. <br><br>A kiállított tárgyak alapanyagát lenvászon, pamut, posztó, gyapjú, illetve bőr képezi. A termékek között találunk nemezelt bábszínházat, mellényt, sálat, táskát és szőnyeget; nemez és bőr kombinációjával készült mellényt, övet, tarsolyt és mobiltelefon tartót; bőrből készült könyvborítót és táskát; foltvarrásos párnahuzatot; gépi varrással díszített táskát; batikolással díszített függőágyat és táskát; népi motívummal ellátott hangulatlámpát; posztó mellényt; lenvászonból készült női- és gyermekruhákat, női blúzt, inget, övet, nyakéket, táskákat, tarisznyát, bevásárló szatyrot, üvegdíszt valamint nyakkendőt.<br></div><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Az f képzőművészeti csoport időszakos kiállítása</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=111</link>
				<description><![CDATA[A hat (köztük három erdélyi származású) művész 2004 óta f-csoport néven
működik együtt: alkotásaikban a figuralitás újrafelfedezésével, újfajta
látásmód megteremésével kísérleteznek anélkül, hogy éles határt
vonnának figuralitás és non-figuralitás között.<br><br><div style="text-align: justify;">
A Veszprém és Pápa városok önkormányzataival való együttműködés révén
létrehozott tárlat egy hónapon át lesz látható Csíkszeredában. A
fővédnök a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusa.<br><br>
</div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Gyárfás Jenő (1857 &#8211; 1925). A székelyek Munkácsyja</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=108</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Gyárfás Jenő festőművész 1857. április 6-án született Sepsiszentgyörgyön. Elemi és gimnáziumi tanulmányai után beiratkozott a budapesti Mintarajztanodába, ahol Székely Bertalan (1835&#8211;1910) növendékeként rajztanári oklevelet szerzett. 1877-től a müncheni Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt 1880-ig. Itt Wagner Sándor (1838&#8211;1919), Wilhelm von Diez (1839&#8211;1907) és Gabriel Max (1840&#8211;1915) voltak a tanárai. Főiskolai évei alatt megfestett első jelentős alkotásai közül Az első fog című képével a müncheni, majd a brüsszeli kiállítások után nemzetközi sikert aratott, az 1880-ban festett Karlovszky Bertalan arcképe a magyar arcképfestészet remekműve. Élete főművének tartott Tetemrehívás című kompozíciója Arany János (1817&#8211;1882) balladája nyomán készült 1881-ben. A képet ma a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.<br></div><br><div style="text-align: justify;">Az 1882-ben tett olaszországi tanulmányútja után szülővárosába tért vissza véglegesen. Még ebben az évben megfestette a Mátyás kiutasítja az otrantói püspököt című történelmi kompozícióját. A 80-as, 90-es években számos hivatalos arcképmegrendelés mellett újabb történelmi témájú képei és életképei születtek, például V. László király esküje, Temes vármegye millenniumi megrendelésére, vagy a Disznóölés című, valamint a Gábor Áron halála című nagyméretű kompozíciók. Ez utóbbi művén élete végéig dolgozott.<br></div><br><div style="text-align: justify;">1925. december 13-án halt meg Sepsiszentgyörgyön. Gyárfás Jenő legjelentősebb alkotásai jól ismertek a székelyföldi közönség körében, ezért a vándorkiállításon elsősorban a művész eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert munkáit mutatjuk be. A nagy kompozíciókhoz készített tanulmányok, kisebb tájképek, csendéletek, amelyeket az elmúlt években sikerült szakszerűen restaurálni, kiváló &#8222;műterem-darabjai&#8221; a magyar festészet egyik legnagyobb alkotója életművének.<br></div><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold;">A kiállítás hétfő kivételével, naponta 9 és 17 óra között látogatható. </span><br><br><div style="text-align: center;"><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Erdély térképei és térképészei</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=107</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;"><div style="text-align: justify;">A kiállítás törzsanyagát 1544 és 1843 között kiadott, Erdélyt ábrázoló,
rendkívül értékes térképek alkotják. Tamás Sándor politikus másfél
évtized alatt összeállított magán-gyűjteményében olyan neves
térképkészítők munkáival találkozhattunk, mint Sebastian Münster,
Gerard Mercator, Abraham Ortelius, Zsámboki János, Willem Janszoon
Blaeu és Johann Baptist Homann.<br></div><br>Magyarország és Erdély feltérképezésének szükséges feltételei a XV. századra értek meg, noha már Nicolaus Cusanus püspök 1458-ban megjelent Magna Germania térképének 1491 évi kiadásában Erdélyt Transylvania néven jelölte meg. A magyar kartográfia büszkesége, Lázár diák térképe 1528-ban jelent meg. A korabeli leírásokból tudjuk, hogy már a Dózsa György vezette felkelés idején Lázár diák és segítői dolgoztak az ország felmérésén.<br><br>Erdély első önálló térképe Johannes Honterus brassói tudós reformátor kiadásában jelent meg Bázelben, 1533-ban. Lázár deák és Honterus térképei egyedülállóak az egyetemes kartográfiatörténet kezdetén. Abraham Ortelius 1570-ben megjelent kötete 53 térképe közül 3 a magyar királyság területét ábrázolja. Közülük egy lap Zsámboky János Transilvania térképe volt.<br><br>Ezen néhány sorral csak ízelítőt kívánunk nyújtani az érdeklődők számára. A kiállítás látogatóira bízzuk, hogy találjanak utat történelmünk képi rengetegében és tanulmányozzák élvezettel a kiállított ritka, több évszázados térképeket.<span style="font-weight: bold;"><br><br>A kiállítás hétfő kivételével, naponta 9 és 17 óra között látogatható.</span><br><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>A tatárjárás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=69</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Bibliotheca Corviniana</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=68</link>
				<description><![CDATA[<span style="font-weight: bold; font-style: italic;">Teljes program:</span><br><br><span style="font-style: italic;">2008. október 3, péntek, 17 óra</span><br><ul style="text-align: left;"><li>Hunyadi Mátyás és kora&nbsp; &#8211; vetítettképes előadás. Dr. Lupescu Radu (Sapientia EMTE Kolozsvár)</li><li>Bibliotheca Corviniana &#8211; kiállításmegnyitó</li><li>A kora reneszánsz kertek Itáliában és Magyarországon. Herczeg Ágnes Szép és kies kertek c. könyvének bemutatója</li><li>"Szép és kies kertek" &#8211; kiállításmegnyitó&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Kesselyák Rita grafikusművész munkái az itáliai és magyarországi reneszánsz kertekről<br></li></ul><div style="text-align: left;">Közreműködnek: <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Lyceum Consort régizene együttes<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; T. Kovács Márta és Áron &#8211; reneszánsz táncok<br></div><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title> "Székely Szalon" képzőművészeti ikerkiállítás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=67</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A magyar festészet napja civil kezdeményezésként, néhány lelkes ember
erőfeszítéseként 2002-ben jött létre. A rendezvénysorozat
látogatottsága és kiállítóinak száma évről évre nő, célja pedig évek
óta változatlan: a festmények művészeti színvonalából és egyediségéből
adódó érték elismertetése, a kortárs magyar festők és alkotásaik iránti
közönségszeretet kivívása.<br><br>Tervezetten ebben az évben a magyar festészet napi tükörkiállításon
október 15-től itthon, a Csíki Székely Múzeumban és Budapesten az Olof
Palme Házban egyszerre lesznek látogathatók ugyanazoknak a székelyföldi
&#8211; Hargita, Kovászna és Maros megyei &#8211;, valamint budapesti művészek
alkotásai. A Mikó-várban nem megnyitó-, hanem záróünnepségre kerül sor
október hónap végén, amelyet a hazai és magyarországi kiállítók és
szervezők jelenléte tesz ünnepélyesebbé.<br></div>
<br>
<span style="font-style: italic;">Szabó András főmuzeológus, a kiállítás székelyföldi kurátora</span><br><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>A régi Csíkszereda: Város&#8211;Házak&#8211;Emberek</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=66</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A tárlat fotói a város polgárosodásának időszakát ölelik fel. A szervezők igyekeztek úgy összeválogatni a képeket, hogy ne maradjanak ki a bemutatásból a korszak Csíkszeredájának legfontosabb épületei. Mivel az épületek az ember nélkül igencsak sivárak lennének, igyekeztek az egyes épületekhez kapcsolódó eseményt, történést is bemutatni a tárlaton. A legrégibb kiállított felvétel, amelynek dátuma is ismert, 1887-ből való. A legfrissebb felvételek 1944&#8211;45-ből származnak. Ezekkel az esztendőkkel lezárul a kiállítás által felölelt időszak, és nem véletlenül: az 1944-es szovjet megszállással a kisváros életében is új fejezet kezdődött. A tárlat jelentős részét a Csíki Székely Múzeumban őrzött fényképek és plakátok képezik &#8211; összesen 35 darab. A felhasznált felvételek másik részét, több mint száz darabot, magánszemélyek kölcsönözték a szervezőknek. A kiállítás Csíkszereda Megyei Jógú Város Önkormányzatának felkérésére készült, a várostörténeti magyarázó szöveget Szőcs János történész és Daczó Katalin újságíró állította össze, a kiállítást Daczó Katalin rendezte, látványtervezője Máthé Klára építész.<br></div><br style="font-style: italic;"><span style="font-style: italic;">Daczó Katalin, újságíró</span><br><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Neves csíkiak</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=65</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;"> A könyvjelzőkön olyan személyiségek portréit mutatjuk be, akik városunk és vidékünk történetének részesei voltak &#8211; itt születtek, hunytak el, vagy tevékenységük révén kötődnek Csíkhoz &#8211; legyenek akár&nbsp; emlékezetes események szereplői, közéleti személyiségek, kiemelkedő alkotók, művészek, akár a mindennapi fejlesztőmunka, vagy értékmegőrzés letéteményesei. Mindannyiuk közös jellemzője az értékteremtő,&nbsp;&nbsp; tékhordozó, emlékezetre méltó életpálya. Jeles személyiségeink seregszemléje korántsem teljes, az adott&nbsp; keretben nem törekedhettünk megközelítő teljességre sem, a könyvjelzőforma is csak szűk keretet biztosít. A&nbsp; portrékhoz kapcsolódó rövid életrajzi ismertetők csupán felvillantják, jelzik egy-egy személyiség életpályájának jelentősebb pillanatait, hogy bárki képet alkothasson arról, miért érdemes emlékezetünkben megőrizni&nbsp; múltunk, illetve közelmúltunk nagyjait. Kiindulópontja lehet a további kutatásnak, de a részletesebb életpályák bemutatására egy más jellegű és terjedelmű kiadvány, például életrajzi lexikon lenne alkalmas. Örömmel ajánljuk figyelmükbe a könyvjelzősorozat újabb darabját, amelyet a 2008-as Csíkszeredai Városnapok ünnepi rendezvényeinek keretében vehetnek kézbe az érdeklődők. A Neves Csíkiak című kiállítás nagy méretű pannókon is bemutatja a könyvjelzőkön megjelenített személyiségek portréit. A kiállítás megnyitójára augusztus 1-jén, a Csíki Székely Múzeumban kerül sor.<br></div><br><span style="font-style: italic;">Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár</span><br><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Csíkszeredai Városvezetők Arcképcsaronoka</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=64</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A városvezetők arcképcsarnoka kiállítás <font face="Arial" size="2"><span style="font-style: italic;">A régi Csíkszereda: Város&#8211;Házak&#8211;Emberek</span> című fotókiállítást egészíti ki</font>. A kettős kiállításmegnyitón Gyarmati Zsolt múzeumigazgató köszöntötte a jelenlévőket. Méltatta a kiállítás anyagát összeállító Daczó Katalin újságíró, Szőcs János történész, valamint a tárlat látványtervezője, Máthé Klára építész munkáját. Antal Attila alpolgármester helyismeretünk, önismeretünk teljesebbé tételére hívta fel figyelmet, hogy elődeink iránti tiszteletünket kifejezhessük.<br><br>A csíkszeredai városvezetők arcképcsarnokát, valamint a régi városképekből válogatott kiállítás anyagát Daczó Katalin újságíró ismertette. Mint mondta, az első teremben sorakozó főbírók, polgármesterek, tanácselnökök portréinak sorát megszakítja egy-egy ezredes, katonai parancsnok. A Csíkszereda önkormányzatának felkérésére készült arcképcsarnok &#8211; bár nem teljes &#8211; a városvezetők eddigi legátfogóbb panteonja.<br><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Páll Lajos 70 éves</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=63</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>A Nagybányai Művésztelep képzőművészeti tárlat</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=62</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: center;"><div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">Másként fogalmazva: a nagybányaiak
igazolták, hogy itthon, a nagy nyugat-európai centrumoktól távol is
lehetséges olyan regionális művészeti kör kialakulása, amely egyfelől
integráló, &#8222;megkötő&#8221; szerepével, másrészt nem zárt rendszerű,
szabadiskolai jellegével képes volt meghatározó modellként felsorakozni
a nagyvárosi (Budapest, München, Párizs) centrumok mellé.<br>
</div>
<br>
<div style="text-align: justify;">A nagybányai festészet remekműveit
bemutató kiállítás előzmény nélküli Székelyföldön, és meggyőződésünk,
hogy jelentős űrt pótol az erdélyi magyarság kulturális identitásában. A 20 neves festőtől származó 55
munkát 5 teremben, 300 négyzetméternyi alapterületen állítjuk ki,
kronológiai sorrendben, az alapító nemzedéktől a harmincas évek
művészetéig. A Magyar Nemzeti Galériából érkező
műtárgyak nagy része Szentpétervár, Bécs, Krakkó, Firenze és Párizs
legfontosabb kiállítóhelyein már szerepelt, ezek most Csíkszeredában is
megtekinthetők. A kiállítás gerincét alkotó kollekciót szervesen
egészítik ki a nagyobb székelyföldi múzeumoktól kölcsönzött festmények.
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ilyen átfogó Nagybánya-kiállítás a
történeti Erdély területén előzmény nélkülinek számít.<br></div>

<br><div style="text-align: justify;">
A nagybányai művésztelep nemzetközi jellege mellett, az összmagyar
művészeti hagyomány fontos kiindulópontját alkotja, és meggyőződésünk,
hogy a kiemelkedő jelentőségű tárlat hozzájárul kulturális identitásunk
gazdagodásához. Törekedtünk arra, hogy - a nagybányai szellemiséget tükröző - elegáns,
friss, színes honlappal jelentkezzünk, amely reményeink szerint,
elnyeri tetszésüket.<br></div>
<br>
<span style="font-style: italic;">Gyarmati Zsolt, múzeumigazgató</span><br style="font-style: italic;"><br><br>&nbsp;A kiállítás saját honlapja elérhető a következő linkre kattintva: <a title="" rel="milkobx[gall1]" target="_blank" classname="" class="" href="http://www.nagybanya-art.ro/">http://www.nagybanya-art.ro/</a><br></div><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Térbe zárt pillanat</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=61</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Kiállításunk háromdimenziós
fényképeket mutat be: a fotók egy piros-kék szemüveg segítségével
térhatásúvá válnak, a magasság és a szélesség két dimenziója mellett a
mélység harmadik dimenziójával gazdagodnak. A felvételek témája igen
változatos, közös bennük, hogy mindegyik eredetije egy sztereófénykép.<br></div><br><div style="text-align: justify;">Ez
a különleges fotográfia valójában kettő, egymástól kissé eltérő képből
áll, amelyeket az emberi szem állásának megfelelően két különböző
szögből vettek fel ugyanarról a tárgyról. A képpár egy speciális
szerkezetben, a sztereoszkópban szemlélve egyetlen térhatású képpé
olvad össze a képnézegető tudatában.<br></div><br><div style="text-align: justify;">A
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának és Felvinczi Sándor
magángyűjteményének leglátványosabb, legérdekesebb, 1850 és 1918 között
készült sztereófelvételei a digitális képfeldolgozás és az anaglif
eljárás segítségével, sztereónéző készülék nélkül válnak
háromdimenzióssá, a látogatónak csak egy piros-kék papírszemüvegre van
szüksége. Az anaglif technika már több mint száz éve ismert külföldön
és Magyarországon egyaránt, lényege, hogy a jobb és bal szem
helyzetének megfelelően felvett két képet úgynevezett kiegészítő -
komplementer - színekkel (pirossal és kékkel) másolják egymásra. Az így
kapott képet a kétszínű szemüveg segítségével, a kiegészítő színek
hatásmechanizmusának köszönhetően, az emberi agy térben képes érzékelni.<br></div><br><div style="text-align: justify;">Sztereófényképek
már az 1840-es években készültek Nyugat-Európában és Magyarországon
egyaránt. A 19-20. század fordulóján számos cég, például az amerikai
egyesült államokbeli B.W. Kilburn Company (1865-1909), az
Underwood&amp;Underwood (1882-1923), valamint a német Neue
Photographisce Gesellschaft (1894-1922) gyártotta nagy mennyiségben és
értékesítette világszerte a sztereófotókat. A képek olyan aktuális
eseményeket örökítettek meg, amelyekről a sajtó tudósított, s az
emberek fantáziáját, "vizuális kíváncsiságát" izgatták. A nagy
nemzetközi kiállítások, diplomáciai események, háborúk és természeti
katasztrófák fotográfiái mellett sokakat érdekeltek az egyes országokat
bemutató sztereófelvételek. Az urak körében keresettek voltak az
aktokat, lenge öltözetű nőket ábrázoló képek is.<br></div><br><div style="text-align: justify;">Hazánkban
a sztereófényképek a 19. század végén és a 20. század első két
évtizedében terjedtek el szélesebb körben. Ekkor a fotó-technika
egyszerűsödése már lehetővé tette, hogy a hivatásos fényképészek
mellett műkedvelő fotográfusok és magánfényképezők is próbálkozzanak
sztereófotográfiák készítésével. A külföldi sztereófénykép-készítő és
-forgalmazó cégek nagy példányszámban árusított felvételei
Magyarországra is eljutottak, formálták a magyar fényképvásárlók,
gyűjtők, fényképezők ízlésvilágát, s aktuális ismereteket közvetítettek
a világ távoli tájairól. A térhatású képeket alkalmazták oktatási
segédeszközként is.<br></div><br><div style="text-align: justify;">A
sztereófotográfiák fénykora az 1910-es évek végén leáldozott, ekkorra
már a képes magazinok és újságok, valamint a mozgókép, a film
gyorsabban és lebilincselőbben tájékoztatta a nagyközönséget a világ
történéseiről. Sztereófényképek azóta is készültek és készülnek, számos
magánfényképező ma is műveli a fotografálás e műfaját. A térhatás
érzékeltetésére az anaglif eljárást alkalmazzák napjainkban a
tudományos életben (térképészet, űrkutatás) és a műszaki oktatásban;
készülnek filmek, újságok és könyvek képmellékletei, valamint
fotókiállítások ezzel a módszerrel.<br></div><br style="font-style: italic;"><span style="font-style: italic;">Bognár Katalin, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár</span>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Új megyében új lap. 40 éves a Hargita Népe.</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=60</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>A Studio 9 második kiállítása</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=59</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Fotótárlat a Magyar Kultúra Napján</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=58</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Nagy Imre kiállítás Kaposváron</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=57</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzatának múzeuma, magyarországi kiálítás-sorozatra indítja Székelyföld nagy fest&#245;je, zsögödi Nagy Imre életművéből készült válogatást.<br></div><br><div style="text-align: justify;">A magyarországi testvérvárosaival való kapcsolatát új pályára helyező csíkszeredai önkormányzat, miután fogadta a kaposvári Szász Endre-gyűjteményt, a gyulai Kohán&nbsp; Györg-kiálítást&nbsp; és&nbsp; a&nbsp; tavalyi&nbsp; nagy&nbsp; sikerű Munkácsy-tárlatot, úgy döntöt, hogy értékeit és hagyatékát az anyaországban is bemutatja. A Csíki Székely Múzeum anyagából összeálítot Nagy Imre-válogatás a székely festőiskola talán legemblematikusabb alakjának minden korszakát átfogja.<br></div><br><div style="text-align: justify;">A magyarországi kiálítás-körút első álomásán, Kaposváron, a Művészetek Kincses Háza Vaszary Képtárban&nbsp; január 22-én, kedden 17.00 órakor nyílt meg az első kiálítás, amelyen jelen volt Szabó András főmuzeológus,&nbsp; urátor, a zsögödi Nagy Imre hagyaték gondozója; Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója,&nbsp; Ráduly&nbsp; Róbert&nbsp; Kálmán,&nbsp; Csíkszereda Megyei Jogú Város polgármestere, valamint Antal Atila alpolgármester. A&nbsp; székelyföldi&nbsp; festő magyarországi&nbsp; kiállításkörútjának&nbsp; további&nbsp; állomásai:&nbsp; Gyula&nbsp; (március), Tiszaújváros&nbsp; (május),&nbsp; majd&nbsp; Miskolc,&nbsp; Cegléd&nbsp; és Debrecen.<br></div><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Fiatalok feketén-fehéren</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=56</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>A város arcai - Sebestyén József</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=55</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Sövér Elek</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=54</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Restaurált és tisztított fegyverek &#8211; vándorkiállítás Sepsiszentgyörgyön</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=53</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Kohán György</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=52</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Restaurált és tisztított fegyverek &#8211; vándorkiállítás Székelykeresztúron</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=51</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Restaurált és tisztított fegyverek &#8211; vándorkiállítás Székelyudvarhelyen</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=50</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Munkácsy képek Erdélyben</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=49</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Nagy Imre kiállítás Bukarestben</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=48</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Egykori táncházas képz&#337;m&#369;vészek</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=47</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Csíki képzőművészek. Studio 9</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=46</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;"><span style="font-style: italic;">Studio 9</span> címmel indult útnak az a vándorkiállítás, amelyen kilenc csíkszeredai képzőművész munkái kerültek bemutatásra. Kiállító művészek: Balla Tibor, Bara Barnabás, Botár László, Gergely Zoltán, Keresztes Györgyi, Nagy Ödön, Szabó Árpád, Turcza László és Xantus Géza. A vándorkiállítás első helyszíne a Csíki Székely Múzeum volt.<br></div><div style="text-align: justify;"><br></div><div style="text-align: justify;">A munkáikat itt bemutató művészek nem azért állítottak ki egymás mellett, hogy ezzel, képzőművész voltukon túlmenően, különösebb közösséget vállalnának. A kiállítás anyaga nem tükröz semmiféle egységesítő szándékot, épp ellenkezőleg, kilenc művész egy-más mellett mutatja be néhány munkáját &#9472; olyan gesztus ez, mely nyitottságról árulkodik, egy-más olyan szintű elfogadásáról, amelyhez az is hozzáttartozik, hogy akár teljesen eltérő ízlés- és gondolatvilágú, különböző technikákat alkalmazó, illetve eltérő képzőművészeti hagyományokhoz kötődő képzőművészek is közösen állítsák ki munkájukat. Ennek eredménye pedig egy igen változatos tárlat, ahol minden bizonnyal bárki talál kedvére valót.<br><br style="font-style: italic;"><span style="font-style: italic;">Túros Eszter, művészettörténész</span><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Szopos Sándor&#9472;emlékkiállítás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=45</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Szopos Sándor (1881&#9472;1954) Székelyföld, a Csíki-medence szülöttje volt, mint kortársai közül Nagy István, Márton Ferenc, Nagy Imre, de élete java részét e vidéktől távol, egy mezőségi kisvárosban, Désen, majd Kolozsváron élte le.<br></div><br><div style="text-align: justify;">A csíksomlyói római katólikus főgimnáziumban érettségizett, majd 1904-től a budapesti festészeti akadémián tanult Székely Bertalan, Hegedűs László, Zemplány Tivadar és Révész Imre tanítványaként. Tanulmányutat tett Bécsben, Münchenben, Velencében, Rómában, Firenzében. Letette a tanárvizsgát, és 1906-től rajztanárként tanított Gyergyóditróban, majd Gyergyószentmiklóson, Désen és Kolozsváron. 1946-53 között a kolozsvári Művészeti Népi Iskola önkéntese, ingyenes tanára volt. Nagy Alberttel és Fülöp Antal Andorral együtt a kolozsvári múzeum képanyagát restaurálták. Ezért a munkáért 1940-ben Korvin-díjjal tüntették ki, majd 1941-ben az Országos Képzőművészeti Társaság örökös tagjává választották.<br></div><br><div style="text-align: justify;">A <span style="font-style: italic;">Madéfalvi veszedelem</span> című munkájáért Nagy-díjat, 1942-ben a <span style="font-style: italic;">Lármafa</span> című kompozíciójáért Lotz Károly-aranyérmet kapott. Kiemelkedő alkotásai közé tartoznak a Budai Nagy Antal- és Dávid Ferenc-sorozatai is. Könyvillusztrálással is foglalkozott: többek közt Szini Lajos Őzolló és Sz. Kovács Jenő Verses Magyar Krónika c. műveit illusztrálta. 53 grafikai és festészeti alkotása a marosvásárhely képtárban, 22 olajképe a Csíki Székely Múzeumban található.<br></div><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Víz-fény-szín-tér akvarellkiállítás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=44</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Az egri Dobó István Vármúzeum gyűjteményéből válogatott akvarellkiállítás az elmúlt harminc év magyarországi akvarellfestészetét tükrözi. <br></div><br><div style="text-align: justify;">Eger városa 1968 óta rendezi meg az országos akvarell biennálét, mely kiállítássorozat a magyarországi akvarellfestészet kiemelkedő rendezvénye. Így Egerben 2006-ban már húszadik alkalommal rendezték meg ezt a tárlatot, amelyen közel száz alkotó műveit állították ki. A  Dobó István Vármúzeum a hetvenes évek eleje óta vállalja fel a rendezvény szakmai lebonyolítását. Ennek eredménye egy 170 műből álló gyűjtemény, amely híven reprezentálja az elmúlt harminc év magyarországi akvarellfestészetét. Ennek a gyűjteménynek a legszebb darabjai tekinthetők meg a Csíki Székely Múzeumban szeptember 21 és október 19 között.<br><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Köztérrendezési tervek erdélyi városokban</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=43</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A Köztérrendezési tervek erdélyi városokban c. kiállítás a Planwerk kolozsvári építészműhely munkáiból mutatja be a legjelentősebbeket. Az utóbbi három esztendő terveinek helyszíne Erdély két nagyvárosa, Kolozsvár és Nagyszeben történelmi városterei: a kolozsvári Főtér és a Hősök útja (Deák Ferenc utca), valamint a nagyszebeni Állomás és Aranyművesek terek. Az egykori város kel új köntösbe bújva a köztérrendezési tervekben, az általános vagy részletes városrendezési tanulmányokban.<br></div><br style="font-style: italic;"><span style="font-style: italic;">Gyarmati Zsolt, múzeumigazgató</span><br><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Metszet és Rajz</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=42</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A <span style="font-style: italic;">Metszet és Rajz</span> kiállítás egybefogja térségünk kortárs grafikai és litográfiai alkotásait. A kiállításon negyvenhét román és magyar kortárs alkotó munkái kerültek bemutatásra a Forte Grafika Egyesület szervezésében.<br><br>A Forte Grafika Egyesüle 2004-ben alakult Csíkszeredában helyi grafikusművészek kezdeményezésére. Már az első találkozásaik alkalmával szembesültek azzal a ténnyel, hogy egy országos fedettséggel bíró kortárs grafikai egyesület nagyobb kihívást jelent számukra, mint egyetlen régióra szűkített próbálkozás. Társaságuk legfontosabb célkitűzése a folyamatos alkotás, a hagymányos grafikai technikák ápolása és bemutatása, a határontúli társszervezetekkel való kapcsolatteremtés, valamint egy kortárs grafikai gyűjtemény létrehozása és annak gondozása. Számukra a művészi grafika korunk önkifejezésének tolmácsolója, a világgal való párbeszéd lényeges médiuma és a gondolati igényesség megjelenítésének tradíciója, amely a jelenről és a jelennek szól. Az első bemutatkozásuk 2005-ben a budapesti Galéria IX-ben volt, majd kiállították a Kalinderu Galériában Bukarestben, az árkosi Kulturális Központban és a vajdahunyadi városi galériában.<br><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Örményország képekben</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=41</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Az örmény népet Magyarországon először a IV. Béla idejéből származó oklevelek említik. Erdélyben a Nagyszeben melletti Talmács volt az első általuk alapított település, Székelyföldön a Moldvából érkező örmények alapítottak két nagyobb települést, Csíkszépvizt és Gyergyószentmiklóst. Gyökereik után kutatva készítették a kiállításra került fotókat Zárug Katalin és Zárug Béla. Ugyanakkor a kiállítás nemcsak képekben, hanem ízekben is ismertette
Örményországot: Zárug Katalin és Zárug Béla örmény életrecepteket és a
hozzávalókat is magukkal hozták, melyeket a megnyitóra örmény asszonyok készítettek el.<br><br>A tárlatot a Zuglói Önkormányzat és a Csík körzeti Szentháromság Alapítvány támogatta.<br><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Zsögödi Nagy Imre emlékkiállítás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=40</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;"><div style="text-align: justify;">A felújított Nagy Imre Galéria épülete ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Nagy Imre zsögödi festőművész több mint hatezer alkotásából álló hagyatékának új tárlata várja naponta (reggeltől délutánig) az érdeklődőket. Az új tárlat képeit Szabó András, a kiállítás kurátora válogatta.<br></div><br><div style="text-align: justify;">A kiállítás megnyitása a Nagy Imre tiszteletére szervezett emléknap programsorozatának első eseménye volt. A megnyitóbeszédet Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója mondta, majd Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere mondott köszöntőbeszédet. Fülöp Zoltán színművész Nagy Imre <span style="font-style: italic;">Följegyzések</span> c. önéletrajzából a művész arspoetikáját tartalmazó passzusokat olvasta fel. Négy művészettörténeti előadásra került sor: <br></div></div>&nbsp;&nbsp;&nbsp; Banner Zoltán: A Székely Iskola<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; Dr. Pogány Gábor: Realisztikusság és avantgárd jegyek Nagy Imre műveiben<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; Szabó András: Kompozíciós megoldások Nagy Imre életművében<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; Gazda József: Epika és szakralitás Nagy Imre életművében<br><div style="text-align: justify;"><div style="text-align: justify;">A Nagy Imre Galériában a záróperceket a festőművész bakelitlemez-gyűjteményének hangfelvételeivel tették hangulatossá, majd a művész sírjánál tartottak koszorúzást. <br></div><br><div style="text-align: justify;">Az emléknap további programjai a Csíki Játékszín nagytermében folytatódtak 18.30 kezdéssel az Önkormányzati Testület Zsögödi Nagy Imre Emlékülésével. Az emlékülésen részt vettek Szabó András, Kozma Mária, Gazda József és Kányádi Sándor költő is, kiknek beszélgetését Banner Zoltán művészettörténész moderálta. Szabó András a zsögödi festő életművéről írt, <span style="font-style: italic;">A bőfény forrása</span> című könyvét Gazda József mutatta be. A jelenlévők Nagy Imre személyes ismerőseinek történeteit hallgathatták. Előadók: Apor Mária, aki a festő legtöbbet foglalkoztatott modellje volt, Gaál András képzőművész, János Pál egykori múzeumigazgató, Kányádi Sándor költő valamint Márton Árpád festőművész. Végül filmvetítéssel zárult az emléknap, a Daczó Katalin által szerkesztett Zsögödtől Zsögödig című húszperces filmmel.<br><br></div></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Xantus Géza Római harmónia c. képzőművészeti kiállítása</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=39</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Xantus Gézának, a Csíkszeredában élő képzőművésznek számos egyéni és csoportos
kiállítása volt már szerte a világban. Első csíkszeredai egyéni
kiállításának megnyitójára a Csíkszeredai Városnapok keretében,
augusztus 3-án, csütörtökön 17 órától kerül sor a Csíki Székely Múzeum
Szász Endre termében. A kiállítást Nagy Miklós Kund, a marosvásárhelyi Népújság napilag szerekesztője nyitja meg. A kiállított alkotások főként festmények, továbbá grafikák és exlibrisek.<br></div><br><div style="text-align: justify;">Xantus Géza 1985. december 17-én született Csíkszredában. 1982-ben
kezdte el művészeti tanulmányait, mestere Berczásy Antal. 1999&#9472;2003
között római ösztöndíjas, 2003-ban a római Accademia di Belle
Arti festészeti karán diplomázik, mestere Prof. Nunzio Solendo.
Teológiai tanulmányait 1995-ben fejezte be a budapesti Pázmény Péter
Katolikus Egyetem Hittudomány Karán. Tagja a rotterdami Continental Art
Egyesületnem és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.<br></div><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Megyei Képzőművészeti Tárlat</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=38</link>
				<description><![CDATA[Megnyitó: 2006. május 29 , Csíki Székely Múzeum/ Szász Endre terem<br><br><div style="text-align: justify;">A kiállított alkotások összképe műfajilag sokrétű: a táblaképtől, a sokszorosított grafikán keresztül, a tér- és kisplasztikáig minden megtalálható. A felhasznált anyagok is változatosak: fém, kerámia, fa, gipsz. A kiállító művészek: Bara Barnabás, Botár László, Ercsei Ferenc, Erőss Csongor, Gaál András, Gergely Zoltán, Kristó Róbert, Márkos András, Márton Árpád, Máthé Lóránt Pál, Pálffy Árpád, Siklódi Ferenc, Szabó András, Tódor Zsuzsa, Turcza László, Vorzsák Gyula és Xantus Géza.<br><br>A 2006-os Megyei Képzőművészeti Tárlat a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében a hatodik megyenapok alkalmával került megnyitásra.<br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Nagy István művészeti líceum végzős tanulóinak kiállítása</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=37</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Sajtófotó kiállítás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=36</link>
				<description><![CDATA[Megnyitó: 2006. május 23, 18 óra<br><br><div style="text-align: justify;">A kiállítást a harmadik alkalommal megszervezett csíkszeredai dok.film fesztivál keretében nyitották meg.<br></div><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Erdélyi magyar művészetpedagógusok Zászló című kiállitása</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=35</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Az Erdélyi Magyar Művészetpedagógusok Csíki Területi Szervezete szervezésében <span style="font-style: italic;">Zászló</span> címmel nyílt tárlat a Csíki Székely Múzeum kápolna-gallériájában. A kiállítás egyben tisztelgés 1956 szellemének. A megnyitóbeszédet Cseke Gábor mondta.<br><br><div style="text-align: justify;">Az Erdélyi Magyar Művészetpedagógusok Szervezete 2000-ben alakult a magyar tannyelvű intézményes művészeti oktatás érdekképviseleti és érdekvédelmi szakmai szervezeteként, és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége keretében szakmai testületként fejti ki tevékenységét.<br></div><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Jászságtól Beregig - népművészeti örökségünk</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=34</link>
				<description><![CDATA[Megnyitó: 2006. március 23, 17 óra<br><br><div style="text-align: justify;">A Szabolcs&#9472;Szatmár&#9472;Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága szervezésében a Felső-Tiszatáj kilenc múzeumi gyűjteményéből válogatott, több mint kétszáz reprezentatív néprajzi és népművészeti tárgy került kiállításra <span style="font-style: italic;">A Jászságtól Beregig &#9472; népművészeti örökségünk</span> címmel. Ugyanakkor a falakon látható fényképek, illusztrációk a népélet mindennapjából adnak ízelítőt.<br></div><br><div style="text-align: justify;">A kiállítás tárgyait a debreceni Déri Múzeum, a nyíregyházi Sóstói Múzeumfalu, a nyírbátori Báthori István Múzeum, a vásárosnaményi Beregi Múzeum, a mátészalkai Szatmári Múzeum, a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum, a jászberényi Jász Múzeum, a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum és a szolnoki Damjanich János Múzeum gyűjteményéből válogatták.<br><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Az Élő Örökség program eredményeit tükröző fotókiállítás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=33</link>
				<description><![CDATA[Megnyitó: 2006. március 14-én d.u. 5 óra<br><br><div style="text-align: justify;">A kiállítás a Polgár-Társ Alapítvány Élő Örökség programjának eredményeit tükrözi fotográfiai munkák, film valamint kiadvány által. A megnyitón a vendégeket Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, és a megnyitóbeszédet Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatója mondta.<br></div><br><div style="text-align: justify;">Az Élő Örökség program keretében került kivitelezésre a nagytusnádi borvízkút mellett a Borvízmúzeum, melyet 2005. április 21-én nyitottak meg. Esztány Győző tervei alapján épült fel a jurta alakú, 7 méter átmérőjű és ugyanannyi magas létesítmény.&nbsp; Az épület falai téglából készültek, belülről kerámiaborítással, a tetejét impregnált &#8222;fatéglával" (kocka alakú deszkák) fedték. A berendezések tárgyi eszközeit (borvízcímkék, üvegek, korsók, a palackozás hagyományos eszközei stb.) összegyűjtötték, a Csíki Székely Múzeum is besegített a tulajdonában található régi tárgy kölcsönadásával, ugyanakkor a Borvízmúzeum működtetését is vállata.<br><br></div>A Borvízmúzeumról bővebben a www.csikimuzeum.ro főmenüjében olvashatnak <a title="" rel="" target="" classname="" class="" href="/borviz.php?l=hu">(itt)</a>.<br><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>A Nagy István Művészeti Líceum volt és jelenlegi tanárainak kiállítása</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=32</link>
				<description><![CDATA[Megnyitó: 2006. március 14, 10 óra<br><br>Szervező: Nagy István Zene&#8211; és Képzőművészeti Szakközépiskola<br><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Magyarok az olimpiai játékokon (1896 &#9472; 2004)</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=31</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A budapesti Magyar Sportmúzeum vendégkiállítása 27 óriásfotón mutatja
be a magyar sportolók olimpiai sikereit Athéntól Athénig. Archív
felvételek, statisztikák magyar-francia nyelvű kísérőszöveg, kisfilmek
teszik látványossá, tartalmassá a Párizs és Sydney után Csíkszeredába
érkező kiállítást. Megtekinthető a Csíki Székely Múzeum felújított
bástyatermében március 30-ig, hétfő kivételével napnta 9.00 &#9472;16.00 óra
között.<br></div><br><div style="text-align: justify;">A magyarok, mint a sport iránt fogékony nemzet, már a kezdetektől fogva fontos szerepet játszottak az olimpiai mozgalomban. Sportolóink két alkalom kivételével valamennyi téli és nyári olimpián jelen voltak, a nyári rendezvényekről mindig bajnoki címmel, címekkel tértek haza. Annak ellenére, hogy többször is sirkertelenül próbálta Magyarország megszerezni az olimpia rendezésének jogát, a magyar nemzet a legeredményesebbek közé tartozik. A játékokon 1996-ig 434 érmet szereztek a magyarok, ebből 143 bajnoki cím volt. Kardvívásban, vízilabdában és labdarúgásban egyike az élen járó nemzeteknek.<br></div><br><span style="font-style: italic;">Gyarmati Zsolt, Csíki Székely Múzeum</span><br><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Fotótárlat a Magyar Kultúra Napján</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=30</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A Mikó-vár bástyatermében nyitották meg a 2005-ben Etéden szervezett fotótáborban készült képekből összeállított kiállítást. A kiállítást a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezte a Magyar Kultúra Napja alkalmából. A kiállított fotók alkotói: Ádám Gyula, Danis János, Szabó
Attila, Bálint Zsigmond, Czire Alpár, Erdély B. előd, Balázs Ödön és
Magyari Hunor.<br><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Restaurált és tisztított fegyverek &#8211; vándorkiállítás Gyergyószentmiklóson</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=29</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Lélek-térkép - Debrecen</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=28</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Szász Endre életmű-kiállítás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=27</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Szász Endre csíkszeredai születésű festőművész, aki végső nyughelyét 2003-ban Várdán találta meg. A tárlat anyagát magyarországi tulajdonosok bocsájtják&nbsp; a szervezők &#8211; Kaposvár és Csíkszereda polgármesteri hivatala &#8211; rendelkezésére. A kiállított alkotásokat, vagyis festményeket, grafikákat, szőnyegeket és pocelánokat a festőművész fiatal özvegye, Hajdú Katalin válogatta férje hagyatékából.&nbsp; <br><br>A megemlékezés keretében emlékülésre is sor került a csíkszeredai városháza dísztermében, valamint emléktábla-avatásra, hiszen áll még a ház, ahol Szász Endre festőművész született. <br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Miseruhák a századfordulón</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=26</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A kiállításon Kelet-Erdély középkori és kora újkori szakrális művészetének kivételes műalkotásai láthatók. Művészettörténeti jelentőségük mellett a kiállított tárgyanyagoknak múzeumtörténeti jelentőségük is van, ugyanis néhány darab része volt a múzeumteremtő kiállításnak, amelyet 1930-ban Csíksomlyón, a régi vármegyeházában láthatott a közönség. A műalkotások a 15&#8211;17. században, feltehetően a csíksomlyói ferences rendházban működő faragóműhelyben készültek.<br></div><br><div style="text-align: justify;">A kiállításon a felső-háromszéki, gyergyói és csíki plébániák gyűjteményeiből áll össze, ahol feszületek, kőszobrok, ikonok láthatók. A két legfigyelemreméltóbb darab a Mária megkoronázása című oltárkép (15&#8211;16. sz.) és a Búsuló Krisztus faszobor (15.sz.).<br><br><div style="text-align: justify;">A kiállítást Várallyay Réka budapesti művészettörténész nyitja meg. Közreműködik Veress Gyöngyvér zongoraművész és a Csíksomlyói Kegytemplom kórusa.<br></div></div><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Mátéffy Eszter és Dobos Attila fotókiállítása</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=25</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Az elfeledett rongybabák</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=24</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Gyermeknap alkalmából <span style="font-style: italic;">Az elfelejtett rongybabák </span>címmel nyílt babakiállítás a Csíki Székely Múzeumban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében. A szervezők Szén János, a szövetség Csík Területi elnöke és Gaál Amália, a csíkszeredai 4. számú óvoda óvónője. A kiállítást Lászlófy Csaba, a szövetség elnöke és Csillag István képzőművész nyitották meg.<br><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>A Művészeti Líceum végzős diákjainak kiállítása</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=23</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">A csíkszeredai Nagy István Zene- és
Képzőművészeti Szakkozépiskola képzőművész és műépítész szakos végzős
tanulóinak diplomamunkáit mutatja be a kiállítás. <br></div><br><div style="text-align: justify;">A műépítészeti szakon
tanuló 16 diák az év elején a liceumban kézhez kapott negyven téma közül választhattak, és ezek alapján jelölték ki azokata&nbsp; helyszíneket a városban ahová az általuk elképzelt épületeket (iskola, kórház, sportbázis, panzió, öregotthon, lovarda, lakóházak stb.) felépítenék. Ezen elképzelések tervrajzai láthatók a kiállításon. Ugyanakkor a képzőművészeti szakon tanuló 24 diák festményeket, grafikákat, textíliákat (kelme- és szövetmunkák) hozott a megmérettetésre. A diákok május 27-én a vizsgáztató bizottság előtt kell megvédeniük alkotásaikat.<br><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Hol volt, hol nem volt</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=22</link>
				<description><![CDATA[<br>A Csipike Napközi Otthon régi és jelenlegi gyerekeinek, valamint a
szülőknek mutatják be a napközi festőkörének&nbsp; visszatekintő kiállítását.<br><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Gy. Szabó Béla jubileumi kiállítás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=21</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Gy. Szabó Béla, a nemzetközi hírű képzőművész személyéhez két évforuló is kapcsolódik: születésének századik, halálának húszadik évfordulója van 2005-ben. A gylafehérvári születésű művész életműve mintegy 15 ezer szén- és tusrajzot, 1500 fametszetet, közel kétszáz olajképet és kétszáz pasztellt foglal magába.<br><br>A jubileumi kiállítás harminc alkotást mutat be, ahol a fametszetek mellett kuriózumnak számítanank az olajfestmények és pasztellek. A kiállítást Ferenczy Miklós református lelkipásztor, a képzőművész nevelt fia nyitotta meg.<br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Kiállítás Debreczeni László rajzaiból</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=20</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">Debreczeni László (1903&#8211; 1986) középkori műemlékek kutatásával Kelemen Lajos biztatására kezdett foglalkozni 1927-ben. Erdélyt járó útjain több mint 500 település műemlékeit tanulmányozta, örökítette meg rajzain. Ezekből nyújt ízelítőt a Csíki Székely Múzeumban kiállított 38 rajz által.<br></div><br><div style="text-align: justify;">A kiállítást Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője, valamint Szatmári László szakíró nyitotta meg. Ebből az alkalomból került bemutatásra Szatmári László Debreczeni Lászlóról írt könyve. (Debreczeni László &#8211; <span style="font-style: italic;">Erdély vándorgrafikusa</span>. D. L. itineráriuma, 1928&#8211;1944).<br><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Hagyományos Húsvéti népszokások</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=19</link>
				<description><![CDATA[Egy hagyományos díszítőtechnika mintakincse a Kárpát-medencében &#8211; fotográfiák és írott tojások.<br><br><div style="text-align: justify;"><div style="text-align: justify;">A <span style="font-style: italic;">Hagyományos Húsvéti népszokások </span>c. kiállítást Bércziné Szendrő Csilla esztergomi népi iparművész hozta el a Csíki Székely Múzeumba. Munkássága két részből áll: végigjárta a Kárpát-medence mindazon helyeit, ahol valaha is szokásban volt írott (batikolt) tojásokat készíteni, másrészt a gyűjtött minták alapján maga is tervez és fest egy- és többszínű maratott és aranyozott tojásokat. A kiállítás &#8211; amely Erdélyben csak Csíkszeredában tekinthető meg &#8211; mindkét szempontnak teret kíván biztosítani.<br><br>Bércziné Szendrő Csilla a gyűjtőmunkáját&nbsp; fotográfiák készítésével dokumentálta, ezekből a gyűjtéseiből nyújt ízelítőt a kiállítás fotóanyaga. Ugyanakkor kiállításra kerültek a Csíki Székely Múzeum saját tojásgyűjteményének legszebb darabjai is. A bemutatott anyag kilenc nagyobb területi csoportban szemlélteti azokata&nbsp; régiókat, ahol húsvét táján tojásokat írtak. Az eredeti népi mintakincs továbbélésének példája mellett a kiállítás célja az ízlésformálás, az ötletadás.<br></div><br></div>]]></description>
			 </item><item>
				<title>M&#369;emlékek Zala megyében</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=18</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Feneketlen a múltnak kútja - Wagner Péter</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=17</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Restaurált és tisztított fegyverek</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=16</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Kéregedény kiállítás - Bíró László</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=15</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Festett bútorok és népi textiliák</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=14</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Székelyföld állatvilága</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=13</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Székelyföldi egyházm&#369;vészet a 16-18. században</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=12</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>A Csíki medence régészeti emlékei</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=11</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Csíkszeredáról készült fotótárlat</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=10</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Rákóczi és kuruc emlékhelyek Európában</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=9</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Gyimesi ünnepek és hétköznapok</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=8</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>A csíkszerdai jégkorong történetéb&#337;l</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=7</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Márton Áron emlékkiállítás</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=6</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>A Csíki medence régészeti emlékei</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=5</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Az INEXTEX európai uniós projekt első helyi kiállítása</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=4</link>
				<description><![CDATA[<div style="text-align: justify;">2007-ben európai uniós projekt vette kezdetét, amely többek közt a székelyföldi népi textíliák motívumkincsének feldolgozására irányul. A motívumkincs átvitele a felnőttképzés keretei között valósul meg, így olyan természetes alapanyagú használati tárgyak készülhetnek, amelyek megfelelnek a XXI. Századi ízlésvilágnak. Ahogyan azt a projekt nevének rövidítése is magába foglalja&#8211; INEXTEX: A textilörökségen alapuló tudás, tapasztalatok, módszerek innovatív cseréje &#8211;, az újításon van a hangsúly, egy olyan új módszer kidolgozásán, amelyre eddig nem volt gyakorlati próbálkozás. A projekt során nem népművészeti tárgyak előállítását szorgalmazzák, a cél: népi ihletésű, ízléses, szerethető és használható termékek létrehozása.<br><br>A projekt négy európai országban (Svédország, Észtország, Magyarország és Románia) párhuzamosan zajlik, az adott országoknak egy-egy megyei önkormányzata, illetve megyei vagy városi múzeuma áll partnerkapcsolatban egymással. Romániai részről a Csíki Székely Múzeum és Hargita Megye Tanácsa vállalta fel, hogy részt vegyen a GRUNDTVIG felnőttképzési programban. Romániában a két intézmény közösen valósítja meg a projekt célkitűzéseit. A kezdeményezés a múzeum számára nagy fontossággal bír, hiszen eddig még nem volt példa arra, hogy uniós projektben vegyen részt. A projekt lehetőséget teremt arra, hogy a múzeum néprajzi raktárában őrzött textíliák a figyelem középpontjába kerüljenek; több ország megismerkedhet azokkal.<br></div><div style="text-align: justify;"><br>A 2007 decemberében kezdődött projekt két évig tart, tehát 2009 végén zárul. Ez idő alatt partnertalálkozókra, kiállításokra, végül pedig nemzetközi kiállítással egybekötött konferenciára kerül sor. A partnertalálkozókon Hargita Megye Tanácsa részéről Mátéffy Mária, Ábrahám Margareta, Péterffy Ágnes és Miklóssy Enikő vettek részt, a Csíki Székely Múzeumot Gyarmati Zsolt és Salló Szilárd képviselte. A projekt kellő visszhangra talált a sajtóban, a négy országban sorra jelentek meg az újságcikkek és televíziós híradások, a projekt eseményeiről tudósítva.<br><br>A Csíki Székely Múzeumban <span style="font-style: italic;">2009. január 23 és február 4 között </span>látogatható tárlaton nyolcvan darab kézműves termék került kiállításra, amelyek között találunk nemezeléssel készült sálat, kesztyűt, papucsot, övet, táskát, maroktelefon- és szemüvegtartót; batikolt technikával készült táskákat; gépi varrással díszített táskát, zsebkendőtartót, nyakéket, könyvjelzőt; szőtt tarisznyát, lenvászon alapanyagú, szedettes mintával ellátott üvegdíszt és szatyrot; lenvászonból készült női blúzt, ruhát, mellényt, sálat és bevásárlószatyrot; bőrből készült nyakéket, karkötőt, táskát és telefontartót; valamint bőr és nemez kombinációjával készült övet, tarsolyt, illetve telefontartót. A kiállítás szervezői használati utasítást tartalmazó kártyákkal látták el a termékeket, emellett figyelmet fordítva az alkotókra, rövid leírást, személyi elérhetőséget és fotót tartalmazó adatlapokat is elhelyeztek a kiállítótérben. A tanfolyam során készített termékek mellett kiállításra került az a 25 darab népi textília, amelyek díszítéstechnikájukban, mintavilágukban inspirálták az új termékeket. A múzeumi tárgyak között egyaránt találunk lakásbelső textíliákat és viseleti darabokat. A kiállított tárgyak egyik része a XIX. században, másik része pedig a múlt században készült. A kiállított műtárgyak nagyobb része, a kézműves termékekkel ellentétben, üvegtárlókban kapott helyett. A kézműves termékek esetében erre azért nem volt szükség, mivel lényeges volt, hogy a kiállításra látogatók kezükbe vehessék azokat, ezzel megbizonyosodva minőségi voltukról. A viseletdarabok nem csupán szabásukban, de mintavilágukban is hatottak az új termékekre.<br></div><div style="text-align: justify;"><br>Az INEXTEX projekt a kiállítás lejártával nem ért véget, hiszen február végétől újabb kurzussorozat indult a korábbi oktatókkal és résztvevőkkel. Ennek során az erdélyi kézművesek a somogyi mintakinccsel dolgoznak, a somogyiak pedig az ittenit viszik rá kézműves termékeikre. A második kurzussorozatot megelőzően, Somogy megye és Hargita megye kézművesei közös tapasztalatcserén vettek részt, amely során kiválasztották a feldolgozásra szánt népi motívumokat. Ugyanilyen módon a svéd és észt partnerek is egymás között kicserélik motívumaikat, vagyis egymás mintakincséből inspirálódva készítik el új kézműves termékeiket. A második kurzus befejeztével Kaposváron nemzetközi konferenciával egybekötött kiállításra fog sor kerülni, melynek során a projektpartnerek előadások formájában beszámolnak a tanfolyamok tapasztalatairól, s emellett kiállítják mindazokat a termékeket, amelyek korábban az adott országokban megtekinthetőek voltak. Az összes elkészült termékről katalógus készül, amely a termékek fotói mellett tartalmazza majd az inspirációs forrásként szolgáló népi textíliák fényképeit, illetve az alkotókra vonatkozó leírást. Amennyiben a kurzussorozat tananyaga mind a négy országban sikeresnek bizonyul, akkor lehetőség nyílhat annak más uniós országokban való kipróbálására is, ezzel elősegítve az adott országok kézműveseinek tevékenységét, népszerűsítését,&nbsp; a minőségi kézműves termékek piacon való megjelenését.<br></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-style: italic;"><br>Salló Szilárd, Csíki Székely Múzeum</span><br></div><br>]]></description>
			 </item><item>
				<title>Fotótárlat a Magyar Kultúra Napján</title>
				<link>http://www.csikimuzeum.ro/rss_idoszakos_hu.php?id=1</link>
				<description><![CDATA[<br>]]></description>
			 </item></channel>
			</rss>	


